A kövirózsa és a meténg dísznövényként a kertekben is nagyon gyakori, de vad populációit a természetben is fellelhetjük. Ezek az értékes gyógynövények a téli időszakban is teljes pompájukban figyelhetők meg. A kirándulás során azonban ne gyűjtsünk belőlük: a kövirózsa védett, a meténg pedig erős hatású gyógynövény. Mindent a szemnek, semmit a kéznek!

A házi kövirózsa (Sempervivum tectorum) Európában őshonos, a sziklás területeket, napsütötte kőfalakat kedvelő, szárazságtűrő pozsgás növény. Sziklakertekbe, temetőkbe gyakran ültetik, mert igénytelen, a szélsőséges időjárást is jól tűrő örökzöld faj. A növény nagyon jellegzetes: 5-15 cm hosszú húsos, lapos levelei tőlevélrózsát alkotnak. A vizet raktározó levelek színe zöld vagy vörösesbarna, szélükön rövid szőrök lehetnek.

Nyáron az idősebb példányok 20-40 cm hosszú virágzati szárat növesztenek, melynek csúcsán rózsaszín virágok jelennek meg. Elvirágzás után a tőlevélrózsa elpusztul, de a mellette kifejlődő sarjak tovább élnek. A kövirózsa a népgyógyászatban ősidők óta használt gyógynövény, hatására a népies „fülfű” elnevezés is utal: fülgyulladáskor a levelekből kipréselhető folyadékot naponta 2-3 alkalommal cseppentsük a fájós fülbe. Kiváló gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító: bőrpanaszok esetén sebekre, vágásokra, égési sérülésre, rovarcsípésre használható a friss présnedv. A levélből forrázattal készített gyógytea pedig hörghurut, torokgyulladás, afta kezelésére alkalmas. Magyarországon több kövirózsa faj megtalálható a természetben, azonban védettséget élveznek, ezért ne gyűjtsük be őket! Ha alkalmazni szeretnénk, kertészetben vásároljunk kövirózsát, vagy kertből szedjünk leveleket.

A kis meténg (Vinca minor) Európában honos, hazánk domb- és hegyvidékein, bükkös, tölgyes erdőkben gyakori előfordulású növény. Indákkal kúszó, 10-20 cm magasra növő félcserje, mely helyenként összefüggő aljnövényzetet alkot. Örökzöld leveleit – melyek 2-4 cm hosszúak, sötétzöldek, fényesek, kopaszok, lándzsásak – a téli időszakban is könnyű felismernünk.

Kékeslila virágai tavasszal nyílnak. A növény díszítő értéke is jelentős, több fajtáját gyakran ültetik kertekbe. A népgyógyászatban vérzéscsillapításra használták a kis meténg hajtásainak forrázatát, nyers levelének elrágcsálását pedig orrvérzés esetén ajánlották. Tudományos kísérletekkel bizonyítást nyert, hogy hatóanyagai értágító, vérnyomáscsökkentő és vérkeringés serkentő hatásúak, ezért a gyógyszeripar is használja. A belőle készült gyógyszerek javítják az agy oxigén ellátását, az emlékezőképességet. Az agyér-elmeszesedés és az agyi vérkeringés elégtelenségéből fakadó fejfájás, fülzúgás, szédülés tünetei is enyhíthetők segítségével. Erős hatású gyógynövény, háziszerként ne alkalmazzuk.

Szalontai Kriszta

Fotók: Papp Sólyom